Gazdasági hírek, 2010. január 26.

Alkotmányellenes a vagyonadó

Az Alkotmánybíróság kedden alkotmányellenesnek nyilvánította az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvénynek a lakóingatlanok adójára vonatkozó rendelkezéseit, s azokat visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.

Az elmúlt néhány hónapban összesen tizenhat indítvány érkezett az Alkotmánybírósághoz (AB) a vagyonadóval kapcsolatban, ezek között voltak, amelyek az egész törvény alkotmányosságát megkérdőjelezték, és voltak, amelyek csak egyes részeket kifogásoltak. Sereg András, az AB szóvivője alig több mint két hete úgy nyilatkozott, nem lehet tudni, hogy vajon az egészet megsemmisítik-e a bírák, vagy csak annak egyes részeit. Részleges megsemmisítésnél előállhat olyan helyzet is, hogy ha csak az ingatlanokra vonatkozó részt nyilvánítják alkotmányellenesnek, akkor az ingatlanokra nem kell vagyonadót fizetni, de például a vízi járművekre, a nagy értékű személyautókra igen.

Ez utóbbi történt: a mai nappal alkotmányellenesnek nyilvánították az ingatlanadót visszamenőleges hatállyal.  Angyal József, az Adózóna okleveles adószakértője ezt, vagyis a törvény ingatlanadóra vonatkozó részének eltörlését előre borítékolta. A szakértő az Adózónán megjelent korábbi elemzésében összehasonlította az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványokat az eddigi alkotmánybírósági döntések alapján.

A döntés  – Ab honlapján olvasható – indoklása meglehetősen sok hasonlóságot mutat azzal, amit Angyal József, az Adózóna szakértője is előre vetített az ingatlanadó alkotmányellenességével kapcsolatosan. Nevezetesen az, hogy nem az ingatlanadó, hanem annak megvalósítása alkotmányellenes. A közlemény szerint a  vagyonadó intézménye és annak önadózással történő megállapítása önmagában nem alkotmányellenes. Az Ab szerint ugyanakkor a törvényhozó, amikor a lakóingatlanokat terhelő forgalmi érték alapú adót az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvényben foglalt módon önadózással is párosítja, akkor a forgalmi érték meghatározásában rejlő bizonytalanság kockázatát egyoldalúan az adóalanyokra hárítja, ami a jogállamiságból levezethető jogbiztonságot sérti.

Forrás: HVG


Itt az állatjóléti támogatás-pályázatok beadási határideje!

Igénybe vehető a sertés és baromfitartók részére az előírásokon túlmutató állatjóléti kötelezettségvállalás ellentételezésére szolgáló támogatás. Mértéke sertéseknél összesen 6 milliárd, baromfiknál 4 milliárd forint. A támogatási igényeket 2009. utolsó negyedévére vonatkozóan 2010. január 31-ig kell benyújtani az illetékes Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz – tudatta az OBJEKTÍV Hírügynökséggel a Magyar Agrárkamara állattenyésztési osztálya.

Állatjóléti támogatás ebben az évben január 1. és december 31. között a továbbtartásra (tömésre) nevelt libára és kacsára, beólazott jércére és beólazott előnevelt pulykára, illetve a levágott összes baromfifélére, sertések esetében közvetlenül vagy kereskedő útján, vágóhídra vagy élve külföldre kiszállított vágósertések, vagy tenyésztésre tovább értékesített koca süldőkre adható.

Az állatjóléti támogatások az alábbi, 5 éves kötelezettség vállalása esetén nyújthatók:

a) a takarmány nem kívánatos anyagtartalma mentességének biztosítása,

b) mechanikai sérülések megelőzéséhez szükséges feltételek biztosítása,

c) kíméletes állatmozgatás és szállítás biztosítása,

d) állati fehérjementes takarmány felhasználása, vagy

e) a takarmányozáshoz ivóvíz minőségű víz biztosítása esetén.

A támogatás baromfiállományonként egy alkalommal, sertések esetében teljes negyedévre, kérelmezőnként egy alkalommal igényelhető, a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig (jelen esetben 2010. január 31.) benyújtva az igénylő lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes MVH megyei kirendeltségéhez.

A támogatás mértéke állategységekre vonatkozik. Ezek a sertésnél, illetve a baromfiaknál a következőként számolandók: tenyészkoca >50 kg 0,5 ÁE, egyéb sertés 0,3 ÁE, tojótyúk 0,014 ÁE, egyéb baromfi 0,003 ÁE

Forrás: OBJEKTÍV Hírügynökség


Drasztikusan nőtt a megszűnt cégek száma

A felszámolási eljárások száma harmadával, a végelszámolásoké felével nőtt 2009-ben az előző évihez képest, a csődeljárások száma ugyan hatszor lett több, de még így sem éri el a százat – közölte a feketelista.hu.

Tavaly összesen 14.606 társaság ellen indult felszámolás, a megelőző két esztendőben évente átlagosan tízezer volt a számuk.

Az ország egyes térségeit nézve – gazdasági súlyánál fogva – Budapesten indult a legtöbb felszámolási eljárás. A fővárosban az előző évi 2.984-hez képest tavaly 4.710 esetben kezdeményeztek eljárást a fizetőképtelen cégek ellen. Pest megyében 1.341, Szabolcs-Szatmárban 1.337 céget számoltak fel tavaly.

Végelszámolás sorsára tavaly 9.890 cég jutott, csaknem kétszer annyi, mint 2008-ban. A végelszámolás annyiban különbözik a felszámolástól, hogy azt mindig a cég tulajdonosai kezdeményezik, és elvileg van elég vagyon a tartozások kifizetésére. Amennyiben az eljárás közben kiderül, hogy a vagyon elfogyott, és van még adósság, akkor a végelszámolás felszámolássá alakul át. Természetesen a statisztikában itt is Budapest és Pest megye vezet: az összes végelszámolás több, mint fele (5.578) a fővárosra esett.

Forrás: FN

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: