Viszokó, a Nap Piramisa
A boszniai Viszokó mellett feltárás alatt lévő piramisok egyiptomi szakemberek szerint a világ legrégebbi, legnagyobb, és legmesteribben tervezett piramisai. Az európai régészeti szövetség elnöke szerint természeti képződmények.
Egy rövid részlet Földvári Györgynek az Alföldi Élet Kozmográfia oldalán olvasható írásából:
A feltárt járatokban többek között magyar rovásírásos jelekre is bukkantak. Hogy a rovásírás mikor került oda, és kik rótták a kőre, még megfejtésre vár. Kb 30 000 éve a magasan a tengerszint felett fekvő építményeket árvíz öntötte el. (özönvíz?) Ennek üledékében találtak egy fadarabot, amelyet egy lengyel laboratóriumban C14-es vizsgálatnak vetettek alá. A vizsgálatot egy másik laboratóriumban megismételték. Mindkét vizsgálatból az derült ki, hogy az iszapban talált fadarab kb. 34 000 éves. A felfedezés helyéből és körülményeiből egyértelmű, hogy nem utólag került oda, tehát a piramisok alatti, és azokat összekötő járatok legalább ennyi idősek! Ha emberkéz alkotta őket, ez az első ismert emberi magaskultúra alkotása. Időközben kiderült, hogy a piramisok anyaga nem kő, hanem cement. Ezt a természet igazán ritkán állítja elő, különösen nem lépcsős piramis formába rendezve. Ha mégis, akkor ez csoda. Abban pedig komoly tudós nem hihet.
Kertszobrászat 2010
