Ilyés Anna keramikus iparművész 1957-2011

2011. november 17.

Ez év szeptember 7-én elhunyt Ilyés Anna keramikus iparművész. Életének utolsó szakaszában a Békéscsabai Evangélikus Művészeti Szakközépiskola kerámia szakán tanított, illetve kézművességet oktatott a Harruckern János Közoktatási Intézmény szabadkígyósi iskolájában. Közel egy évtizedig volt a Mezőtúri Szakképző Iskola kerámiatanára volt. Jelentős köztéri munkái az Ambrózfalván álló “Napba néző kislány” című köztéri szobor, illetve a békéscsabai Tagányi-villa homlokzatát díszító angyalok, és a békéscsabai új zsinagóga épületdíszei.

2009-ben a Sziget-Fesztiválon állította ki Szahara-dísztáljait. A Földvári György festményeivel közösen kiállított anyag jelentős ismertségre tett szert, később a budapesti Zászlómúteumban, a békéscsabai Munkácsy Múzeumban, a mezőhegyesi Ady Endre Közösségi Házban, és a bajai Duna Wellness Hotelben. Utóbbi kiállításon kapta meg Földvári Györggyel együtt az Európa Afrikáért Alapítvány “Afrika Embere 2010” díját.

1985-ben végezte el az Iparművészeti Egyetem kerámia szakát, ez év óta volt tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének.

Emlékét kegyelettel megőrizzük.



Demján Sándor: a művészetre semmi szükség

2011. május 3.

Demján Sándor a Miskolci Egyetem diplomaosztó ünnepségén tartott beszédében úgy fogalmazott: jelenleg nem még több művészre van szüksége ennek az országnak, hanem dolgozó, termelő emberekre. Ő maga betiltaná a művészeti szakköröket azokban az iskolákban, ahol nincs legalább kétszer annyi technikai szakkör.

Ha Balzac élne, elismerően csettintene: újabb vérbően hülye gazdagember az Emberi Színjátékba! Sőt, akár a főhős a százegyedik kötethez!

Milyen társadalom az, amelyik ilyen embereknek beleszólást enged az ország életének alakításába? Milyen felsőoktatási intézmény, amelyik szó nélkül eltűri, hogy ilyen rövidlátóan buta vélemény elhangozhassék egy akármilyen ember szájából a legfontosabb éves rendezvényén? Vajon mit adott cserébe az egyetemnek Demján úr, hogy vezérszónok lehessen? Hol a határ? Meddig meghatározó, hogy kinek mennyi pénze van? Kultúrpolitikusaink vajon hogyan reagálnak? Netán befogják a szájukat, mert Demján az “anyagilag meghatározó” elit egyik vezéralakja? Folytatják azt, amit szocialista-liberális kormányaink elkezdtek? Csak a technika, csak a műszaki “műveltség” az, amely jobbá teszi a világot? Demján úrnak persze hogy nincs szüksége művészekre, legfeljebb a plázái tervezéséhez, díszítéséhez, ahhoz, hogy az emberek egyáltalán odamenjenek vásárolni. Demján úr csak azt sajnálja, hogy ezekért a dolgokért fizetni kell, mert ezek az ingyenélők nem hoznak létre tömegtermelést, ami hozza a hasznot… Persze a formatervezők, dizájnerek munkája is teljesen felesleges, hiszen a tömeg hülye, ha eléggé be van reklámozva, a rém ronda árut is megveszi… Csak ne kellenének a reklámokhoz is azok az ingyenélő művészek!

Demján úrnak ajánlom szíves figyelmébe az Ember tragédiáját és benne Michelangelo széklábait – bár nem hiszem, hogy látta vagy olvasta, hiszen ennek amúgy semmi köze a technikához!

Ha ebből nem lesz botrány, Magyarországnak tényleg nem kell a művészet.

Az íróknak, művészeknek komolyan el kell gondolkodniuk, hogy netán ne költözzenek el mondjuk Írországba, ahol adómentes az írói, művészi tevékenység. Ugyanis ők, az írek, tudnak valamit, amit Demján úr és a többiek nem. Mert lehet egy pénzembernek szava, hatalma, amíg él, de ha nem köthető hozzá (a pénzéhez!) legalább egy jelentős műalkotás létrejötte, halála után egy évvel a kutya nem emlékszik rá!

De nem kell feltétlenül nyomot hagyni a világban – amíg élünk, éljünk gazdagon a termelő emberekből! Éljen és virágozzék Demjánia!

Földvári György

művész, író, nem-termelő ember

Vágatlan interjú. Forrás: Tv2

http://tv2.hu/tenyek/video/vagatlan-interju-demjan-sandor-ram-soha-nem-hallgatnak