Ilyés Anna keramikus iparművész 1957-2011

2011. november 17.

Ez év szeptember 7-én elhunyt Ilyés Anna keramikus iparművész. Életének utolsó szakaszában a Békéscsabai Evangélikus Művészeti Szakközépiskola kerámia szakán tanított, illetve kézművességet oktatott a Harruckern János Közoktatási Intézmény szabadkígyósi iskolájában. Közel egy évtizedig volt a Mezőtúri Szakképző Iskola kerámiatanára volt. Jelentős köztéri munkái az Ambrózfalván álló “Napba néző kislány” című köztéri szobor, illetve a békéscsabai Tagányi-villa homlokzatát díszító angyalok, és a békéscsabai új zsinagóga épületdíszei.

2009-ben a Sziget-Fesztiválon állította ki Szahara-dísztáljait. A Földvári György festményeivel közösen kiállított anyag jelentős ismertségre tett szert, később a budapesti Zászlómúteumban, a békéscsabai Munkácsy Múzeumban, a mezőhegyesi Ady Endre Közösségi Házban, és a bajai Duna Wellness Hotelben. Utóbbi kiállításon kapta meg Földvári Györggyel együtt az Európa Afrikáért Alapítvány “Afrika Embere 2010” díját.

1985-ben végezte el az Iparművészeti Egyetem kerámia szakát, ez év óta volt tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének.

Emlékét kegyelettel megőrizzük.



Lecsófesztivál Békéscsabán

2011. augusztus 27.

Négynapos lecsófesztivál zajlik Békéscsabán a Csaba Center parkolójában. Csütörtökön kezdődött, vasárnapig tart. Az első napon lecsót is főztek, péntek délután ilyesmit nem nagyon lehetett látni, de a csabaiak anélkül is remekül érezték magukat.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.


Hajókeresztelő a Körösön

2011. augusztus 22.

Ritkaságszámba menő ünnepi alkalom tanúja lehetett az a néhány tucat kiváltságos meghívott, aki augusztus 20-án ellátogatott a Kettős Körös békési téli kikötőjébe. Józsa Péter új hajója Marti Miklós békéscsabai református lelkész áldásosztásával kapta meg a nemzeti ünnepen a Szalonta nevet. Az áldásosztás után Kovács Edit, a Békés Megyei Jókai Színház színművésze, mint keresztmama pezsgővel avatta fel a hajót. Ezentúl magyar lobogó alatt a Tiszán és mellékfolyóin új hajó hasítja a vizet: a Szalonta.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.


Fény – Bohus Zoltán üvegszobrai a Munkácsy Múzeumban

2011. május 13.

Tegnap, május 12-én nyílt meg a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban az idén 70 éves, nemzetközi hírű szobrászművész, Bohus Zoltán kiállítása .  A beeső fény által életre keltett, csillogó, számtalan érdekes belső formát, görbült teret produkáló szobroknak kiváló hátteret és ellenpontozást kínál a helyszín, a múzeum Téglaterme.

Az alkotót protokollon kívül iparművészeti egyetemi tanítványa és volt osztálytársai köszöntötték.

A Békéscsabához számtalan szállal kötődő művésznek ez a legnagyobb eddigi itteni kiállítása. A tárlatot az érdeklődők július 10-éig, hétfő kivételével naponta 10-18 óráig tekinthetik meg.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.


Demján Sándor: a művészetre semmi szükség

2011. május 3.

Demján Sándor a Miskolci Egyetem diplomaosztó ünnepségén tartott beszédében úgy fogalmazott: jelenleg nem még több művészre van szüksége ennek az országnak, hanem dolgozó, termelő emberekre. Ő maga betiltaná a művészeti szakköröket azokban az iskolákban, ahol nincs legalább kétszer annyi technikai szakkör.

Ha Balzac élne, elismerően csettintene: újabb vérbően hülye gazdagember az Emberi Színjátékba! Sőt, akár a főhős a százegyedik kötethez!

Milyen társadalom az, amelyik ilyen embereknek beleszólást enged az ország életének alakításába? Milyen felsőoktatási intézmény, amelyik szó nélkül eltűri, hogy ilyen rövidlátóan buta vélemény elhangozhassék egy akármilyen ember szájából a legfontosabb éves rendezvényén? Vajon mit adott cserébe az egyetemnek Demján úr, hogy vezérszónok lehessen? Hol a határ? Meddig meghatározó, hogy kinek mennyi pénze van? Kultúrpolitikusaink vajon hogyan reagálnak? Netán befogják a szájukat, mert Demján az “anyagilag meghatározó” elit egyik vezéralakja? Folytatják azt, amit szocialista-liberális kormányaink elkezdtek? Csak a technika, csak a műszaki “műveltség” az, amely jobbá teszi a világot? Demján úrnak persze hogy nincs szüksége művészekre, legfeljebb a plázái tervezéséhez, díszítéséhez, ahhoz, hogy az emberek egyáltalán odamenjenek vásárolni. Demján úr csak azt sajnálja, hogy ezekért a dolgokért fizetni kell, mert ezek az ingyenélők nem hoznak létre tömegtermelést, ami hozza a hasznot… Persze a formatervezők, dizájnerek munkája is teljesen felesleges, hiszen a tömeg hülye, ha eléggé be van reklámozva, a rém ronda árut is megveszi… Csak ne kellenének a reklámokhoz is azok az ingyenélő művészek!

Demján úrnak ajánlom szíves figyelmébe az Ember tragédiáját és benne Michelangelo széklábait – bár nem hiszem, hogy látta vagy olvasta, hiszen ennek amúgy semmi köze a technikához!

Ha ebből nem lesz botrány, Magyarországnak tényleg nem kell a művészet.

Az íróknak, művészeknek komolyan el kell gondolkodniuk, hogy netán ne költözzenek el mondjuk Írországba, ahol adómentes az írói, művészi tevékenység. Ugyanis ők, az írek, tudnak valamit, amit Demján úr és a többiek nem. Mert lehet egy pénzembernek szava, hatalma, amíg él, de ha nem köthető hozzá (a pénzéhez!) legalább egy jelentős műalkotás létrejötte, halála után egy évvel a kutya nem emlékszik rá!

De nem kell feltétlenül nyomot hagyni a világban – amíg élünk, éljünk gazdagon a termelő emberekből! Éljen és virágozzék Demjánia!

Földvári György

művész, író, nem-termelő ember

Vágatlan interjú. Forrás: Tv2

http://tv2.hu/tenyek/video/vagatlan-interju-demjan-sandor-ram-soha-nem-hallgatnak


Békéscsabai Táncfesztivál képekben

2011. május 1.

Pénteken kezdődött, ha az időjárás engedi, még ma öttől is érdemes megnézni a színház előtt felépített szabadtéri színpadon a jobbnál jobb tánccsoportok fellépéseit. A műsor csúcspontja a Győri Balettnek ma este hétkor a színházban kezdődő fellépése.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Fotók: Földvári György


110 éves időkapszula Erzsébet királyné gödöllői szobrában

2011. április 15.

Erzsébet királyné halála után 1898. november 6-án szoborbizottság alakult Gödöllőn, hogy önálló szobrot állítsanak a szeretett királynénak Erre végülis 1901 májusában került sor. 110 évvel az avatás után, 2011-ben a Norvég Alapnak köszönhetően sor került a szobor felújítására: a restaurátori munkák során a szoborban  egy időkapszulát találtak.

Az 1901-es időkapszulában a következő pergamenre írt szöveg található:

„Az Erzsébet szobor talapzata zebegényi trachitból készült s három lépcsőfokon, nyolcz szögű formában emelkedik 3 méter magasra. A lépcső alján pompás bronz koszorú van, melyet Kapczy Vilmos hitvesének, szül. Prepeliczay Irénnek kezdeményezésére a Gödöllői nők megbízásából készített Róna József. A koszorú szalagjának ez a felírása: A gödöllői nők szívében örökké élni fog emléked.

A talapzat felső része oszlopfejszerűen van kiképezve; nyolcz oldalát kőből faragott, részben aranyozott virágfüzérek díszítik. Felirata a következő:

Az oszlop előlapján: Erzsébet királynénk.

Az oszlop hátlapján: Közadakozásból 1901.

A szobor leleplezése nagy ünnepély keretében a folyó év május hó 19. napján fog megtörténni s kilátásba helyezte megjelenését ez alkalomra I. Ferenc József apostoli királyunk s a legmagasabb uralkodó háznak több tagja is. Az ünnepségen, melyen a budai dalárda a Ganz-gyári dalkörrel egyesülten fog közreműködni, részt vesznek: a magas kormány, a törvényhozás, Pest vármegye, Budapest székesfőváros, a szomszéd községek s Gödöllőnek minden lakója.

A szoborbizottság a leleplezés ünnepére Emlékkönyvet íratott Ripka Ferenc végrehajtó bizottsági elnökkel, melyben a kegyes és jó királyné gödöllői életét kívánta az utódoknak megörökíteni, s amelynek árusítása után befolyó összeget a bizottság, vagyonának fölöslegéhez csatolva Erzsébet királyné alapítványt fog létesíteni a gödöllői szegény sorsú iskolás gyermekek segélyezésére.

Jóleső, benső érzéssel, édes, fájó könnyel munkálkodtunk ennek az emlékműnek a megteremtésén, mert hisz egyetlen vigaszunk, egyetlen büszkeségünk, hogy emléket állíthatunk Neki, Magyarország legjobb királynéjának ezen a helyen s hogy e műben dicső emlékezetét fennen megőrizhetjük, hogy amit Ő magasztos lélekkel imádott, a nagy természetet, dicső emlékének megőrzőjévé, emlékszobrának méltó keretévé avathatjuk.

Ti pediglen derék utódaink, ha ezen legnemesebb érzelmeinkkel állított emlék, melyet mi szent ereklyeként fogunk őrizni s amelynek szeretettel való gondozására titeket is kérünk, a századok súlya alatt mégis romba dőlne, állítsátok azt fel újból a magyar haza mindenkori védőangyalának, Erzsébet legjobb királynénknak emlékére s még haló porainkból is hálás köszönetünk száll érte felétek.

A magyarok Istene áldjon benneteket!

Kelt Gödöllőn, az Úrnak 1901. évi május hó 1-ső napján”

A szobrot 1951-ben ledöntötték és elhurcolták. Megtalálása után 1964-ben újra felállították, ekkor egy második időkapszula került bele, amelynek szövege itt olvasható: http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=32584

Forrás: Múlt-Kor

_________________Hirdetés__________________________________

Magyar Világiskola